ÖK hárman, azaz TOPIKA, MACIKA ÉS SZISZIKE. Ök azok a kutyusok, akik 1990-től jelentős szerepet játszottak az életemben. Topika 1990-2006 között, Macika 2007. januárjától, Sziszike 2007. május hónapjától. A kutyás élet azonban nem Topikával kezdődött.
Négy-öt éves koromból visszaemlékszem egy igazi német juhászkutyára, akit DZSIN-nek hivtak, de ennyi az egész. Késöbb, kilenc-tiz éves korom tájékon volt egy SZULTÁN névre hallgató kutyusunk, aki naphosszat futkározott egy, két fa közé kifeszített drótra felfüggesztett futó póráz által. Különösebb élményt nem tudok hozzákapcsolni, azt hiszem akkor még egy kutya nem sokat jelentett számomra. Aztán, úgy a 20. évem tájékán jött a REXI kutyus, akit én csak ÖCSI-nek hívtam. Közepes termetü,inkább sötétbarna kutyus volt és már majdnem igazi családi kutya lett belőle. Akkortájt - a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején - ez még szokatlan volt, kutyát nemigen tartottak bérházi lakásban.
Ekkoriban még halvány gözöm sem volt a kutyatartás mikéntjéről, a kutyanevelésről. Nemcsak nekem, hanem a családban senkinek sem, pedig voltunk egy páran. Ennek megfelelően REXI-ÖCSI kutyus élt ahogy élt. Éhezni nem éhezett, mindenevő volt. Akkor nálunk még nem lehetett kapni semmiféle kutyaeledelt, jószerivel azt ette, amit mi. A napi szükséges sétái megvoltak, és azt hiszem, hogy Ő meg is elégedett ennyivel, különösen figyelembe véve azt, kóbor, elhagyatott kutyusként került hozzánk és ez jelentős javulást hozott az életében.Állatorvost azt nem sokat látott ugyan, de a kötelező, ingyenes védőoltást a ebadó befízetésének igazolása után mindig megkapta. Barátságos természetű kutyus volt, de megfelelő nevelés hiányában nem mindig azt csinálta, amit éppen mi szerettünk volna. Ennek ellenére lehetett öt szeretni, és én szerettem is. REXI-ÖCSI kutyus a hetvenes évek elején - amikor még 3 forint hatvan fillér volt egy kiló un. fradi kolbász /mindent bele/ és 4 forint húsz fillér volt egy üveg sör, és minden, választási lehetőség nélküli választáskor szesztilalom volt - távozott az élők sorából és én bizony meg is sirattam. Ennyit a korai kutyás életemről.
Majdnem húsz év telt el a REXI kutyás halála után, amikor 1990. márciusában egy majdnem három hónapos kutyus résztulajdonosa lettem, mert az igazi tulajdonos - papiron - az akkor 11 éves kislányom, Orsolya volt. A kis jővevény neve TOPIKA lett. Elmúlt két hónapos amikor hozzánk került és bizony az első egy-kéten igencsak sokat sirdogált, pedig mindent megtettünk azért, hogy ne igy legyen. A további együtt töltött majdnem 16 évről bővebben a következő oldalon.
|